Egy szabad percet találni Lali napirendjében szinte lehetetlen feladat. Még kevésbé idén, hiszen tele van projektekkel. Közel 12 ember gyűlik össze, köztük képviselők, ügynökök és producerek, hogy összeállítsák a koncerteket, sajtómegjelenéseket, felvételeket, prezentációkat és több tucat más eseményt. A 26 éves popsztár kiadta Brava című albumát, a Talento Fox műsorában zsűriként szerepel és bemutatja Acusada (Vádlott) című filmjét, ami a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon fog debütálni.

Te mindenütt ott vagy.

Igen, több ezer Lali kering, az enyém szinte megtébolyult, tipikus elmebeteg vagyok. (Nevet) Sok kreatív dologgal találkoztam már, de mindent, amit vállaltam, nagy meggyőződéssel tettem. Minden annyira változatos, mindennek megvan a helye. De tavaly elkészítettem egy filmet, 2017 elején hívtak egy castingra…

Castingon voltál?

Természetesen, hiszen ezt kellett tennem. Meg kellett hallgatniuk, mert lehet, hogy én tudom, hogy alkalmas vagyok a szerepre, de a rendező nem.

Még mindig ideges vagy a castingon?

Persze, próbára tesz engem. A helyzet feszültté tesz és legyőzöm az egómat. Nem értem, hogy Argentínában miért nem járnak castingra a színészek, külföldön még akkor is menned kell, ha Mery Streep vagy. Az egót mindig le kell győzni. A meghallgatás jó módja a felkészülésnek.

A film nagyon drámai és kevés köze van hozzád és a korábbi munkáidhoz.

A film rengeteget változtatott rajtam, mert én mindig ugrottam bármire. Kénytelen voltam csendesebbé válni, lehalkítani a hangomat, szükségem volt mentálisan átalakulni, hogy Dolores bőrébe bújhassak.

Találtál köztetek hasonlóságot?

Szerencsére nem. Nem akarok ünneprontó lenni, de érdekes volt megértenem, hogy a színész egy eszköz valaminek az értelmezéséhez. Ez volt az a karakter, ami megértette velem, hogy miről szól a mi szakmánk. A filmen dolgozó emberek féltek azt javasolni, hogy karikás szemet csináljanak nekem, de én azt mondtam: „Változtassatok át!”. Olyan lányt játszottam, akit azzal vádoltak, hogy megölte a barátját. Nem lehetett világosan eljátszani.

Másrészről, kiadtad a Brava lemezt, ami tiszta ritmus, szín és öröm…

Igen, itt nincsenek karikás szemeim. (Nevet)

Sokkal több „Lali”.

Egy hiteles Lali és bocsánat, hogy harmadik személyben beszélek, mint Diego. (Nevet) A zene az egyetlen terület, ahol önmagam vagyok, ezért „Lali” a művésznevem és nem Claudia Roldán. Nagyon izgatott vagyok a lemez miatt, mert új zenét csináltam a latin világ természetes igényével. Ettől a helytől újra megtaláltam önmagam.

Milyen értelemben?

Elkezdtem írni és rájöttem, hogy nem írtam semmi személyeset. Láthatjátok, hogy jól vagyok (Nevet), ezért összpontosítottam, hogy valami nagyon eredetit alkossak: latin ritmusokat, de a saját gyökereimmel. A latin hasonlít az argentinhoz. Mi vagyunk, de a spanyol és olasz hatás mindig érződik. Aztán megálltam egy pillanatra és azon gondolkodtam, hogy mit kínáljak, ami még nincs a piacon: és akkor eszembe jutott, hogy tükrözöm ezt az egyesülést. Ezért választottam a barokkot, az olaszt, a túlfűtöttet, az érzékit…Olyan vagyok, mint a latin énekesnők Cicciolinája. (Nevet)

A Brava cím rád utal?

Persze, rám, mert bátor vagyok. A nők bátrabbak, mint valaha, és ezt nagyon szeretem. Én, mint nő, azt szeretném megmutatni, hogy meg tudjuk csinálni, amit akarunk, és hogy a férfiak nem uralkodhatnak rajtunk. Bátor voltam, hogy megvédtem a nőkről alkotott képet.

Bizonyos szempontból nem vagy bátor?

Nem! Szörnyű vagyok minden szempontból. Mérges szoktam lenni, hiszen fontos nekem a minőség és emiatt néha rosszul viselkedem. Amikor rájövök, hogy rosszat tettem, visszamegyek és bocsánatot kérek.

Van valaki, aki ezt csillapítani tudja?

Igen, a barátom. Megváltoztatott. Ő is bátor, és néha meg kell nyugtatnom magamat, hogy ne vesszek vele össze. Nyilvánvaló, hogy számos kérdésben nem fog úgy gondolkodni, mint én, és nem tudom meggyőzni. Ezekben az esetekben inkább megpróbálok nem sokkot kapni.

És mit gondolsz az abortusz témáról?

Teljesen biztonságban vagyok, mert ismerek abortuszon átesett nőket. Vannak olyan kérdések, amelyek nem arról szólnak, hogy mit kezdesz az életeddel, hanem arról, hogy a másik helyébe képzeljük magunkat. Úgy érzem, nagyon zavaros, hogy min van a hangsúly ebben a vitában. Az abortusz nem szép, bárcsak senkinek nem kellene átesnie rajta, de ez nem érv. Ennek köze van ahhoz, hogy láthatóvá kell tennünk, hogy ez a nők halálozásának az oka. A kérdés az, hogy empatikusak vagyunk-e és megértjük-e, hogy ez közegészségügyi probléma. A nők társadalmi fejlődését kell kísérnünk, szerencsére nem vagyunk többé olyanok, mint a nagyszüleink.

Témát váltva, ha nem lennél híres, mit csinálnál?

Fogalmam sincs. Nehéz elképzelni, mert nagyon mélyen bennem van, hogy ki vagyok, soha nem gondoltam másik életre. Nagyon szeretek más emberekkel dolgozni és beszélgetni. Lehet, hogy furcsának tűnik, de a pszichológia olyan téma, ami vonz engem és ismerős számomra.

Jártál terápiára?

Soha.

Soha nem jutott eszedbe?

Ezerszer, de nincs rá időm. Jó néha kicsit megbolondulni, de esküszöm, hogy egyszer ki fogom próbálni. (Nevet)

Mit csinálsz, ha van egy kis időd?

(Gondolkodik) Milyen nehéz! Nagyon kevés a szabadidőm, de mindig igyekszem a családommal és a barátaimmal tölteni. Ha nincs fellépésem, akkor vasárnap grillezek a szüleimmel, testvéreimmel és az unokaöcsémmel. És időt töltök a párommal is.

Hogyan tudod összeegyeztetni azt, hogy te híres vagy, a barátod, Santiago Mocorrea pedig nem?

Azt hiszem elég jól, hiszen így ismert meg. Amikor dühös mindig azt mondom: „Ne hívtál volna el randizni, soha nem hazudtam, mindig is egy robbanásveszélyes kombináció voltam.” Minden az érzelmi intelligenciától függ és ő nagyon értelmes. Kezdetektől fogva nagyon szeret és tudja, hogy hogyan lehet megkülönböztetni az igazi személyt a nyilvános karaktertől.

Mitől szerettél bele?

Nem tudok erre a kérdésre válaszolni, mert ez nagyon intim…(Nevet) Az intelligenciája megragadott. Nehéz valaki különlegeset találni és ő az. Ő nem olyan, mint a legtöbb srác, akivel találkoztam, amikor egyedül voltam.